Mystic Sang sötét erdeje

Mikor Simon közölte velem, hogy utál, hátravetett fejjel nevettem. Nevetésem halkan vízhangozott az erdő sötétjéből, így kísértetiessé téve az egész jelenetet, ami már így sem volt egy baráti társalgás.
De a francba is! Arra nem gondoltam, hogy a kis gonosz boszorka képes irányítani a tüzet is. A tűz irányába fordítottam a fejemet, mivel meglepődtem azon, hogy ennyi ereje van irányítani a tűz elemét.
Elismeréssel figyeltem a hat méter magas narancssárga lángokat. Eszembe jutotta a múltat. Szemem elhomályosodott, ahogy a múltba révedtem, a régi életem emlékképei pörögtek le előttem. Arcomról is eltűnt minden érzelem. Szinte láttam magam előtt, ahogy elég mindenem.
A sötétben egy fa lehajló lombja mögül figyeltem ahogy megérkezik hozzánk a király, katonáival együtt, akik fáklyát tartanak a kezükben. A szüleim nem érkeztek haza, úgy gondoltam, miattuk jött. A házból egy cseléd sietett a méltóság elé, de a házba már nem jutott vissza. Az egyik katona leszúrta, aztán társaival együtt a házhoz lovagoltak, és a fáklyákat bedobva lángra lobbantották a házat. Elszörnyedve figyeltem a jelenetet, de a lángok bevilágították a környéket, így a katonák könnyen észrevettek. Hiába próbáltam futni.
Megrezdült a szemem, ahogy visszatértem a jelenbe, ahol még mindig a lángok gyűrűjében álltunk. A lángok már fél méterrel közelebb voltak hozzánk. A túloldalról felfedeztem Lion-t, aki Simonnak kiabált.
Mindenki szívesen választja ilyenkor az életet. Nekem egy pillanatra az is megfordult a fejemben, hogy inkább a halált választom, ahova Simon-t is viszem magammal, mivel itt van a kezeim között. Ellöktem magamtól a lányt, aki bár elvesztette a koncentrációját, de a földre esve éppen, hogy nem érte el a tűz.
- Most az egyszer voltam könyörületes. - közöltem vele. - Ha nem vigyázol a szádra, a testvéred lesz a következő vacsorám. - köptem oda a szavakat. A legjobb fegyver az, ha a családját is veszélyben tartod. Gonosz féloldalas mosoly ült az arcomon.

-Ha legközelebb találkozunk nem úszod meg! - ordítottam utánna. - Ali jól vagy? Láttam hogy előtted termett a múlt. Gondolom sok régi rossz emlék jött elő. Ennek a kis boszorkánynak igaza van a tűz a mi gyengénk! Hát ez nem vet ránk valami jó fény. Remélem még találkozunk vele! Nagyon megtetszett ez a kis gonosz tündérke! - nevettem - Jó lenne vele egy kis bajt okozni. Nem gondolod? - kérdeztem nevetve és egy gonosz mosollyal

- Most persze menekül, és menti a szánalmad kis életét is. - néztem Simon távolodó alakja után. Nem bírom az ilyen embereket. Először nagy a szájuk, aztán meg szembe sem mernek szállni velem. Lion felé fordítottam a fejem.
- Persze, jól vagyok. - feleltem a kérdésére. - Igen, visszaemlékeztem egy kicsit. - mondtam féloldalas mosollyal. nem kellemes emlékek ezek nekem, mert még ember éveimből valók, amik nem voltak felhőtlenek, de sikerült túlélnem, és ugye még mindig itt vagyok.
- Abba nem gondolt bele, hogy ha én égek, ő is velem együtt kerül a pokolra. - nevettem fel, mivel a lányt végig a karjaim között tartottam. Nem lett volna esélye menekülni.
- Az a becenevem: Baj. - röhögtem Lion megjegyzésére. Szeretek bajt okozni, ez igaz. most pedig még segítségnek itt van velem a haverom is.

-Na és most hol folytatjuk utunkat? Hova megyünk? Nem nagyon vagyok járatos erre fele! - nevettem - Egy kis bajcsinálás megint? Vagy tán város kinyírás? Vagy csajozás? Hmm?? Mind remek ötlet. Nem gondolod? - kérdeztem nevetve

- Dehogyisnem, mind a kedvenceim közé tartozik, csak úgy, mint a régi szép időkben. Attól függ csajozni akarsz, vagy enni. - mondtam lazán, összeesküvő mosollyal az arcomon. - Kereshetünk egy kósza angyalt, bosszantásra, vagy a városban felszedhetünk pár csajt is. - mondtam szélesedő mosollyal. Nagyon régen nem láttam már Lion-t, de amikor a múltban együtt voltunk, rengeteg jó - mások számára rossz - dolgot csináltunk egyet. Annyi bajt kevertünk helyenként, hogy azt már meg sem lehet számolni.
- Hogy-hogy erre tévedtél? - kérdeztem meg tőle.

-Hát először is szerintem szedjünk fel néhány csajt. Végül is enni ráérünk bármikor. Nem? - kérdeztem nevetve. - Hogy hogy erre tévedtem?Hát már meguntam a másik várost. Kevés volt a préda . A csajok is elfogytak na meg persze gyengék voltak az utacai harcosok és a drog dillerek. Úgyhogy erre felé vettem az irányt hátha találkozok egy régi ismerőssel! És lám. Találkoztam is egy nagyon jó régi ismerőssel.

- Igazad van. - vigyorogtam Lion-ra. Végighallgattam, ahogy elmondta, hogy miért is tévedt erre. A régi barátom maradt, és nem változott meg az biztos.
- Ez olyan tipikus te vagy. - mondtam neki még mindig vigyorogva, és vállba boxoltam. Jó érzés volt, hogy van a városban egy ember, illetve vámpír, akivel garázdálkodhatunk, és bajt okozhatunk. A legjobb pedig, hogy ebben már van gyakorlatunk is.
- Mit szólnál hozzá, ha elmennénk a Grillbe? Ott még pia is van. - vetettem fel az ötletet.

-Hmm.Pia! Jól hangzik.Mehetünk oda is hátha lesz ott valaki akit elcsíphetünk. - nevettem - Na és te mit is keresel erre barátom? Mi céllal jöttél ide? Vagy talán valami csaj ügy? - kérdeztem nevetve

- Csajok, pia, vér. Csak a szokásos. - feleltem a kérdésére, hogy mit is keresek itt.
- Unatkoztam már, és azt hallottam, itt több fajtánkbéli él, mint más helyeken. - mondtam neki. Példának okáért ott van Simon is, aki nem vámpír, de misztikus lény - tündér. Vámpírral ugyan még nem találkoztam mással, csak Lionnal, de biztos vagyok benne, hogy nem csak ketten vagyunk a városban. csoda hogy még laknak itt emberek.
- Na akkor menjünk. - mondtam, és átugrottam a kerítést, amin nemrég Simon is távozott, és a pálya közepe felé indultam - az edzésnek már vége volt, így szabad a pálya -, hogy lerövidítsem az utat a Grill felé.

-Nemsokára utánad megyek! Addig is foglalj nekem helyet. cső- és ezzel kicsit elmentem távolabb

Hazafelé nagyon elgondolkodtam. Ezért nem vettem észre hogy nem a helyes úton mentem. Már éppen pánikba estem amikor megláttam egy sápadt de mégis vonzó férfit.Rögtön tudtam ő is vámpír. - Öh Hello. Hayley. -Köszöntem.- Se..-Akartam kérni hogy segítsen,de ekkor rám nézett.A hideg kirázott hideg tekintetétől. Lenéztem a szájára féloldalasan elmosolyodott.Ez nagyon jól csinálja...-Szóval segitene?

Megláttam egy igen csinos lánykát itt az erdőben éreztem rajta hogy félvér . - Hello! Eltévedtél? Hmmm! Igazán segíthetek? - fogdtam meg és a falhoz szorítottam - Nagyon tetszel nekem. Mivel én egy gonosz vámpír vagyok nem adok előnyt. - megcsókoltalak hirtelen - Na mi az ?

Lioner.Schiffer írta:Megláttam egy igen csinos lánykát itt az erdőben éreztem rajta hogy félvér . - Hello! Eltévedtél? Hmmm! Igazán segíthetek? - fogdtam meg és a falhoz szorítottam - Nagyon tetszel nekem. Mivel én egy gonosz vámpír vagyok nem adok előnyt. - megcsókoltalak hirtelen - Na mi az ?

Az elején nagyon kedvesnek tűnt...de most.Azt gondoltam az lesz a legjobb ha nem próbálkozom.- Tudod nem is értem ,hogy lehet egy ilyen helyes vámpír pasi ilyen gonosz. Anyukád nem tanitott meg arra,hogy ne erőszakoskodj egy lánnyal?- Nevettem.Mert nem is féltem tőle.Valamiért érezetm nem kell...

-Anyukám? Ja hát nem nagyon mert nem volt senkim csak nevelő vámpír szüleim akiket megöltem. Úgyhogy nem! - mosolyogtam és észrevettem hogy nem fél tőlem ez tetszett - Nagyon tetszel nekem! - mosolygtam és szájoncsóoltam

Lioner.Schiffer írta:-Anyukám? Ja hát nem nagyon mert nem volt senkim csak nevelő vámpír szüleim akiket megöltem. Úgyhogy nem! - mosolyogtam és észrevettem hogy nem fél tőlem ez tetszett - Nagyon tetszel nekem! - mosolygtam és szájoncsóoltam

Eltoltam magamtól.- Igen? Tetszem? - Mosolyogtam.- Hogy lehet az,hogy egy ilyen gonosz vámpír fiúnak pont én tetszem.? Hm...ennek Edward nem fog örülni.- Visszahúztam magamhoz.- Tudod kezd egy kicsit hideg lenni. És nem vagyok túl öltözve.-Mutattam végig magamon. Igaz is volt hiszen ez a bikini se takar valami sokat,maximum a vékony kendő...- Szóval volnál szíves hazavezetni?

-Hát tudod hogy nem érdekel az az Edward te most már az enyém vagy! Még nem szeretnélek hazakísérni! -csókoltalak meg és magamhoz öleltelek és átadtam a magamon lévő kabátot majd kidöntöttem egy fát hogy le tudjunk ülni - Na gyere ülj ide az ölembe. - mutattam neki hogy hova üljön

Belezavarodtam.Az elöbb még megakart ölni most meg..de ez tetszett,hogy ilyen kedves.- Köszi.-Mosolyogtam.

Öleltem őt hátulról és puszilgattam nyakát - Csak nem a tengerpartól jöttél? - kérdeztem mosolyogva és simogattam - Leszel a kedvesem? - néztem a szemébe

Annyira tetszett,hogy igy kényeztet. - Igen ,onnan.- Nevettem.Feléfordultam.- Hát..tudod,most vegyes érzelmeim vannak..Van Edward és te..adj időt.Kérlek.

-Hmm. Ahogy akarod. Adok neked egy kis időt. De jól dönts. - mosolyogtam rád - Mit akarsz csinálni? Még remélem haza nem akarsz menni.

- Még nem,csak felhívom....hogy ma már nem tudok menni..- Pusziltam meg az arcát.Olyan jó illata volt..elövettem a telefonom,felhívtam Edwardod,hogy holnap átmegyek. Nagyon nehéz döntés lesz.Két szék között...Edward is vonz meg Lio is...ohh miért nem lehet két életem.- Nem tudom mit csináljunk.Mondd meg te!- Raktam a lábára a lábaimat,és átkulcsoltam a nyakát,hogy érezzem mámoritó illatát.

Felhívta azt az Edwardot akiről beszélt és megmondta hogy holnap megy - Hát én végül is szeretném ha itt lennél velem. - csókoltalak meg és simogattam a hátad - Remélem ha ezt csináljuk itt maradsz velem. - mondtam mosolyogva majd egy puszit nyomtam arcára

Lioner.Schiffer írta:Felhívta azt az Edwardot akiről beszélt és megmondta hogy holnap megy - Hát én végül is szeretném ha itt lennél velem. - csókoltalak meg és simogattam a hátad - Remélem ha ezt csináljuk itt maradsz velem. - mondtam mosolyogva majd egy puszit nyomtam arcára

- Igyis úgyis itt maradok. Csak majd haza kell mennem . de ha szeretnél jöhetsz.-Mosolyogtam.-Remélem nem mondasz nemet.Nem szeretek egyedül aludni.

-Hát én sem nagyon szeretnék egyedül aludni. Inkább egy ilyen szépséggel mint te. De egyenlőre semmi rosszaság. Igaz? - nyújtottam viccesen a nyelvem feléje majd megcsókoltam

- Nem vagyok én olyan.-Viszonoztam csókját.- Mindig is félénkebb voltam. Sőt nem is értem ,hogy tudtam magam megszerettetni két ilyen helyes vámpír pasival. Tudod most kicsit nagyon zavart vagyok.Én..ilyen még nem volt,hogy nem tudom mi legyen..megértesz?

-Igen megértelek. Persze hogy nem könnyű két vámpír között választani. De ha mondjuk az a másik vámpír elpusztulna egy balesetben! - gonosz ötletek és gonosz mosolyog jelent meg az arcomon ezt ő is észrevette

Lioner.Schiffer írta:-Igen megértelek. Persze hogy nem könnyű két vámpír között választani. De ha mondjuk az a másik vámpír elpusztulna egy balesetben! - gonosz ötletek és gonosz mosolyog jelent meg az arcomon ezt ő is észrevette

Csúnyán néztem rá.Odahajoltam a füléhez és suttogtam.- Még csak eszedbe sem jusson édes.- Pusziltam meg a fülét,majd a nyakán végig haladva a száját.- Amúgy meg tényleg nem az..de a legjobban fogok dönteni.

-Jó jó nem fogom megölni de csak mert ilyen szépen kérdet. - néztem bele a szemébe majd a nyakát kezdtem el csókolgatni és picit beleharapva - Remélem nem fájt? Édesem.

Lioner.Schiffer írta:-Jó jó nem fogom megölni de csak mert ilyen szépen kérdet. - néztem bele a szemébe majd a nyakát kezdtem el csókolgatni és picit beleharapva - Remélem nem fájt? Édesem.

Kicsit beleharapott a nyakamba,de ze nem zavart olyan izgató ..- Nem fájt,sőt..- Csókoltam meg.-Csak meg ne egyél.-Néztem rá boci szemmekkel,majd elnevettem magam.- Olyan édes vagy,pedig az elején megleptél.De tudtam nem kell tartanom tőled.


[ Lio Holnap leszel? Ha igen akkor tudnál 4-5 felé lenni? ]