Alix háza

Amikor megjelentem Alix nappalijában,láttam hogy a kanapén fekszik és testét rázza a zokogás. Odasétáltam hozzá és a vállára tettem a kezem.
-Mi a baj? Mi történt?

Ijedten ugrottam fel a kanapéról, mikor meghallottam Mich hangját a hátam mögül.
- Mit keresel itt?- Kérdeztem és letöröltem a könnyeket az arcomról. Nem tudtam, hogy hogy jutott be megint...Első két kérdését nem is vettem figyelemben. Nem akartam vele közölni a történteket...

- A gondolataid hívtak.-válaszoltam a fagyos kérdésre,majd még jobban megnéztem magamnak. A könnyek és a bánat, ha lehet ilyet mondani még jobban megszépítették az arcát és kényszert éreztem arra,hogy letöröljem a könnyeit. Lassan közelebb léptem hozzá és az ujjam hegyével letöröltem a bal szeme alatti egyik könny cseppet.
-Nézd, Én már elég rég óta élek, enged hogy segítsek elviselni a bánatodat. Ezt mint barát mondom, nem mint Őrző.

- Miért higgyek neked?- Kérdeztem és felpillantottam rá.
- És hogy lehet, hogy a gondolataim hívtak?- Néztem rá döbbenten. Sose hallottam még arról, hogy valakit a gondolatain keresztül hívni lehet.

-Már mondtam,hogy én vagyok a második teremtménye az Úrnak, így olyan dolgokra is képes vagyok amire más angyalok nem. Az angyalok pedig megérzik egymás gondolatait és ösztönösen kapcsolódnak a másik gondolataihoz. Így ha bajba kerülsz vagy bánat ér az angyali lelked hívja azt aki a közelben tartózkodik.-válaszoltam.- Hogy miért higgy nekem? Talán azért mert téged soha nem bántanálak.

- TÉGED SOHA NEM BÁNTANÁLAK..- Ismételtem a szavait egy lenéző mosollyal.
- Tudod hány férfi mondtam ezt már nekem?- Kérdeztem tőle és leültem a kanapéra.
- És amúgy meg, nem értem, hogy miért pont téged értelek el...még van ezer angyal rohangál minden fele a világban, kizárt, hogy te legyél az egyetlen, aki meghallott..

-Nem a többiek is meghallotak volna ha a gondolataid cél nélkül kavarogtak volna.-válaszoltam.-De a hívásodnak azt hiszem én voltam a célpontja. Nem lehet,hogy valahol a lelked mélyén vonzódsz hozzám, csak még magadnak sem mered be vallani?
-Én nem vagyok a többi pasi,sőt én ember sem vagyok.

Éppen készültem volna otthagyni Mick-et, mikor feltett egy kérdést. Megfordultam és egy ideig szótlanul csak rá bámultam. Pár perc múlva elé léptem és a szemébe néztem. Mivel százötven centis magasságommal nem voltam magasnak nevezhető igen csak felnéztem rá.
- Miért gondolod azt, hogy vonzódom hozzád? Mert ha te ezt gondolod, akkor úgy sejtem, hogy te igen is vonzódsz hozzám..-Néztem a szemébe. És lehet, hogy igaza volt... Bár nem tudtam eldönteni, mivel életem során (ami valljuk be nem volt rövid) sose voltam szerelmes, és egyszer sem vonzódtam férfihoz sehogyan. Most meg valahogy...
- Michael férfi vagy, ugyan úgy ahogy más férfiak, hiába is vagy angyal..- Minden pasit a farka irányít. Tettem hozzá magamban, mikor befejeztem az előbbi álmodozásomat.

- Ha nem vonzodnál hozzám, akkor nem engem keresnének a gondolataid.-válaszoltam.- És nem a farkam irányít.
Ha megengeded akkor be is bizonyítom,hogy igazam van.

- Volnál oly szíves és kiszállnál a fejemből?- Kérdeztem kicsit idegesen, majd mikor engedélyt kért, hogy bebizonyítsa, hogy ő más ledermedtem. ~Mit akar csinálni? Vagy hogy akarja megmutatni?~ Gondolataim ide-oda cikáztak és egyre kíváncsibb lettem..

Alix rám szólt,hogy száljak ki a fejéből.
-Rendben, kiszállok.-válaszoltam,majd közelebb léptem hozzá és lassan meg simítottam a karját.
-Majd szólj ha álljak le.-mondtam és közelebb hajoltam az ajkaihoz miközben kezem egyre feljebb vándorolt a karján. Kezem alatt a bőre liba bőrös lett és éreztem a feszültségét,hogy nem tudja mi fog történni.

- Kössz.....- Válaszolni akartam arra, hogy kiszáll a fejemből, mikor megsimogatta a karomat. Egy szempillantás alatt elszállt a düh és harag a fejemből és már csak arra tudtam összpontosítani, ahogy kezei egyre feljebb és feljebb vándorolnak az enyémen és ahogy egyre közelebb hajol hozzám. Fogalmam se volt, mire készül, de most valahogy akartam, hogy csináljon valamit...Egy apró hang a fejemben azt sikította, hogy hagyjam és maradjak nyugton, mert nagyon is jó lesz..

Lassan megcsókoltam és a kezemet ami eddig a karját simogatta a dereka köré fontam.
Éreztem,hogy teste egy pillanatra megfeszül, majd lassan megnyugszik és átadja magát a pillanat varázsának.
Amikor betelek a csókkal, elengedem és távolabb sétálok tőle.
-Még mindig azt mondod,hogy nem érzel irántam semmit?

A csók...hm...Sokat gondoltam már rá, sőt nem egyszer érdekelt, hogy mi lehet benne a jó..miért szeretik annyira a "fiatalok"?...Hát itt a válasz.. Mikor ajkaink összeértek, olyan volt, mintha ezernyi pici fényszórót gyújtottak volna fel bennem. Egészen más szemszögből láttam mindent. Mikor Mich ellépett mellőlem egy pár percig csak rá néztem. Csak rá és semmi másra nem figyeltem.
- Én...- Léptem közelebb hozzá....Tekintetébe mélyesztettem az enyémet és csak szótlanul álltam előtte.

Alix megállt előttem és csak nézett,egy árva hang nélkül.
-Mi történt? Ennyire rosszul csókolok,vagy csak nem jutsz szóhoz?-néztem rá kaján mosollyal és neki dőltem a hátam mögötti falnak. *Vajon mit csinált volna,ha mindent beleadok és tényleg komolyan csókolom meg?*- kérdeztem magamtól. Én megtettem az első lépést,most ő lép.

Elmosolyodtam, mikor meghallottam a gondolatait.
- Szóval, ez csak egy beetető csók volt?- Kérdeztem és közelebb léptem hozzá.
- Akkor mutasd meg azt a komolyabb csókot..- Kérleltem szüntelen és kezeimet a kezére tettem. Kicsit közelebb léptem hozzá és vártam, hogy ismét valami fényes dolog töltse meg a mellkasomat.

Te akartad.-válaszoltam Alixnak, majd újra az ajkaira hajoltam és megcsókoltam. Amikor a csók hevessége elért egy pontot elkezdtem a nyelvemmel az ő nyelvét lökdösni és birokra keltem vele.
Éreztem,hogy lassan elborítja agyamat a szenvedély,de azt is tudtam,hogy Alix más mint a többi lány. Ő nem csak egy újabb skalp lenne az új személyiségem számára.

Egyre hevesebben és vadabban csókoltam Mich-et. Volt benne valami...valami ami megkülönböztette más férfiaktól.
- Várj..- Toltam el magamtól, mikor már alig kaptam levegőt...
- Én nem vagyok olyan, mint a többi nő..- Néztem rá.
- Te is tudod, hogy sose leszek olyan..

- Tudom,hogy más vagy.- válaszolom amikor eltol magától. mivel tisztelem és nem akarom megbántani csak állok vele szemben és várom,hogy ő tegye meg a következő lépést.
Akarja, hogy legyen folytatás vagy itt megálljt parancsol a testének és az ösztöneinek.

Finoman visszahúztam a kettőnk közé betett kezemet és megcsókoltam. Nem követeltem semmi, csak élvezni akartam életem első csókjait...Lassan azonban egyre többet és többet követeltem. Tudtam, hogy nem lenne szabad azt is, hogy túl messzire mentem, de nem érdekelt.

Alix csókjainak vadsága készületlenül ért, egy kicsit meglepődtem azon, hogy mennyire követelőző és hogy milyen gyorsan tanul. Ahogy folytatuk a csók csatát éreztem,hogy Alix egyre gyorsabban és gyorsabban veszi a levegőz és hogy mellbimbói szúrják a mellkasomat.
-Mit szeretnél még?-kérdeztem tőle amikor egy lélegzet vételnyi szünethez jutottam.

- Téged...- Suttogtam elborult aggyal, és éreztem, hogy férfiassága pillanatok alatt kőkeménnyé dermedt... Felszisszentem, mikor megéreztem a hasamon...Továbbra is csókoltam ajkait.
- Ki vagy te, Őrző, aki ilyen gyorsan a szívembe vájtad magadat?- Kérdeztem két csók között és kezeimet a nyak köré fontam, hogy jobban felérjem. Zavart ez a jó harminc centi távolság, de valahogy megoldottam...

-Tudod ki vagyok.-válaszoltam Alix-nak, majd amikor a kezeit a nyakam köré fonta megfogtam a derekát és felemeltem magamhoz. Lassan csókjaink még jobban elmélyültek miközben az ölemben a testével elkezdtem keresni a hálószobát.

- Várj..- Állítottam meg és egy szempillantás alatt a szobámban termettem Mich-el együtt...
- Így kicsit könnyebb..- Mosolyogtam és ismét megcsókoltam ajkait... Nem tudtam biztosan, hogy ezt akarom-e, de féltem, ha visszalépek megbánok valamit...
- Mich...Én nem teszem akárkinek szét a lábaimat..- Közöltem vele, ajkaitól elszakadva. Szemeibe nézve vártam, hogy mit reagál. Sokkal jobban tetszett, hogy egy vonalban voltam vele és nem harminc centivel alatta.

Az hogy Alix szobájában teremtünk egy kicsit meglepett,de örültem is neki.
A lába széttevéséről szóló kijelentésén egy jót mosolyogtam, majd a szemébe néztem.
-Mivel bizonyítsam,hogy te több vagy nekem mint egy kosza numera?- kérdeztem tőle, miközben a testét simogattam,nagy figyelmet fordítva az erogén zónáira.

Ahogy megéreztem a kezét a testemen, minden kétség kiszállt belőlem, bár még mindig volt egy kicsi érzésem, hogy ki fog használni, még az előbbi megszólalása után is.
- Majd szólok, ha bizonyítottad..- Suttogtam a fülébe, majd ismét ajkaira tapadtam és hosszú csókot leheltem rájuk. Kezeimet óvatosan becsúsztattam a pólója alá és végigsimítottam felsőtestén...~ Istenem..~

Ahogy keze a mellkasomhóz ért apró kis villám csapások szikráztak fel a bőröm alatt és elveszítettem a fejemet.
Egy erőteljes mozdulattal megragadtam a pólója alját és lerántottam róla.
Amikor két melle kiszabadult fogságából rájuk vettetem magam és tovább kényeztettem őket.

A pólóm seperc alatt tépődött le rólam Mich segítségével. Mikor megéreztem ajkait a melleimnél felszisszentem...Ilyet még sose éreztem és őszintén szólva nagyon is jól esett..
- Istenem..- Suttogtam halkan a levegőbe és lábaimat szorosan a derekára kulcsoltam. Éreztem, hogy a kéj egyre jobban elönti az én agyamat is..

Combjai börtönében elég nehezemre esett arra koncentrálni,hogy először neki legyen jó és csak utána hatoljak belé.
-Mond csak Alix, neked tényleg ez lesz az első alkalom?-kérdeztem tőle,miközben óvatosan az ágyra fektettem és apró csókokkal haladtam a köldöke felé.

Óvatosan ledőltem az ágyra és hagytam, hogy ajkai a testemen vándoroljanak.
- Igen...- Suttogtam halkan és felhúztam magamhoz. Egy szempillantás alatt magam alá fordítottam és ráültem a derekára. Kezeit a feje mögé nyomtam és úgy csókoltam. Közben derekammal óvatosan körözni kezdtem rajta.